Kondenzátorok két fő típusba sorolhatók az elektronikában az elektróda elrendezésük alapján: axiális és radiális kondenzátorok. Ezek a kifejezések az elektróda (az egyik vagy mindkét fél) elhelyezkedését jelzik a kondenzátor testéhez képest.
Axiális kondenzátorok:
Axiális kondenzátorok esetében a két elektróda (általában egy negatív és egy pozitív) a kondenzátor testéhez képest egyenes vonalban helyezkedik el, azaz az elektródák tengely mentén vannak elhelyezve.
Ezáltal az axiális kondenzátorok hosszabb alakúak lehetnek, és általában hosszanti irányban alkalmazzák őket.
Ez a típus például az alacsony kapacitású kondenzátorok esetében gyakori.
Radiális kondenzátorok:
Radiális kondenzátorok esetében az elektródák radiális irányban, a kondenzátor testéhez képest sugarakkal helyezkednek el.
Általában rövidebb és kerek alakú kondenzátorokhoz kapcsolódnak, és gyakran elhelyezésüket körülveszi a test egy része.
Radiális kondenzátorok alkalmazhatók különböző kapacitású kondenzátorokban, de gyakran használják nagyobb kapacitású és nagyobb méretű kondenzátorokhoz.
Mindkét típusú kondenzátor ugyanazon alapelven működik: két elektróda között egy dielektromos anyag található, amely képes tárolni elektromos töltést. A kondenzátorok a kapacitásuk szerint kategorizálhatók, ami meghatározza, hogy mennyi elektromos töltést képesek tárolni.
Az axiális és radiális kondenzátorok elrendezése és méretezése az alkalmazástól és az igényektől függ, és a tervezés során megfelelő típust kell választani a kívánt feladathoz.